Ki volt Sigmund Freud? Sigmund Freud a leghíresebb pszichiáter és nagyszerű kutató az emberi elme területén. Neurológus volt, osztrák és zsidó származású. Freud merészkedett a szexualitáson alapuló innovatív elméletekkel, megfejtve a neurózisok rejtélyét és a szexuális traumákkal összefüggésben. Ő az a szerző, aki értelmet adott olyan kaliberű kifejezéseknek, mint az elnyomás, az öntudatlan vagy a szuperego.
Jelenleg Sigmund Freudot a pszichoanalízis atyjának és a kortárs gondolkodás egyik legbefolyásosabb alakjának tartják. Ha tudni szeretné, ki volt Sigmund Freud és mit képvisel a pszichológia szempontjából, olvassa tovább ezt a cikket Sigmund Freud: életrajz és pszichoanalízis-elmélete. Hol láthatjuk élete legfontosabb eseményeit és a pszichológiához való hozzájárulását. Tegyünk egy sétát Sigmund Freud érdekes életrajzán? Megy!
Sigmund Freud történetének kezdete
Sigmund Freud története Dr. Joseph Breuerrel kezdődik, aki Freud egyik nagy hatása van. Breuernek volt páciense, Anna Anna, aki életének nagy részében gondozója volt beteg édesapjának. Amikor apja, O. Anna sorozat sorozatát kezdte mutatni
Tizenegy évvel később Breuer és asszisztense, Freud könyvvé változtatták a hisztéria elméletét. Az elmélet ezt elmagyarázta a hisztériát trauma következményének tekintették hogy az elszenvedett személy nem tudja elfogadni. Azokat az érzelmeket, amelyeket ez a traumatikus helyzet felszabadít, elfojtottak és viselkedési vagy fizikai tünetekkel fejezték ki. Ilyen esetekben, amikor a beteg megértette és elfogadta a traumát és a tünetek eredetét, eltűntek.
O. Anna beteg Breuer-kezeléssel a tünetei fokozatosan javultak, de a beteg mintha beleszeretett volna. Tehát személyes okokból Breuernek le kellett állítania a kezelést. Később Freud a nyílt posztolással rátért a kérdés végére a hisztérikus neurózisok mögött szexuális vágy húzódott meg.
Sigmund Freud életrajza
Sigmund Freud 1856. május 6-án született Freibergben, egy német város. Egy gyapjúkereskedő és egy vidám, 21 éves lány fia. Apjának oldalán 2 mostohatestvére volt, és további 6 testvére volt. Szüleik korkülönbsége 20 év volt. Freud hagyományos zsidó oktatásban részesült, bár nem volt gyakorló zsidó.
1860-ban, amikor Freud körülbelül 3 éves volt, családja Lipcsébe és egy évvel később költözött Bécsbe költözött, város, amelyben Freud gyakorlatilag egész életében tartózkodna. Szülei rossz gazdasági időket éltek át, de mindig aggódtak fia oktatásáért.
Sigmund Freud jó tanuló volt, aki 1873-ban, 17 éves volt, helyet kapott az orvosi egyetemen a bécsi egyetemről. Valami, ami akkoriban nem volt olyan egyszerű egy fiatal zsidó számára Ausztria fővárosában.
Az Ernst von Brücke Élettani Intézetben 1882-ben rajongott a fiziológia és a kutatás iránt tanára, aki úgy vélte, hogy a szervezet működése az erőkkel magyarázható fizikai-kémiai. Freud nagyon jól tudta vizsgálni a neurofiziológiát, sőt ő volt az egyik úttörő a kokain terápiás használatának feltételezésében. Tanára, Brücke segített abban, hogy ösztöndíjat szerezzen Charcot pszichiáternél a párizsi Salpêtriere kórházban és a nancy-i Bernheimnél. Ki volt két nagy tudós, akik a hipnózist mint hisztériában szenvedő betegek kezelését vizsgálták. Ez Sigmund Freud életrajzát jelöli.
Miután befejezte ideggyógyászati képzését, Freud visszatért Bécsbe. 1882-ben a bécsi általános kórházban kezdett dolgozni. Később, 1886-ban, megnyitotta saját neuropszichiátriai gyakorlatát Joseph Breuer segítségével. A hisztériát hipnózis és katarzis útján kezdte kezelni, éppúgy, mint Breuertől mentorától tanult O. Anna kezelésében. Ugyanebben az évben feleségül vette menyasszonyát, Martays Bernays-t. Vele 5 gyermeke született, köztük Anna Freud.
1889-ben részt vett a hipnotizmus első nemzetközi kongresszusán. Freud egyre inkább az "idegbetegségekre" és az önelemzésre koncentrált.
1895 és 1900 között Freud felhagyott a hipnózissal és a katarzissal, és új technikát dolgozott ki: szabad asszociáció. Ez a technika abból állt, hogy a betegeket arra ösztönözték, hogy az elme bármely termékét verbalizálják, cenzúra nélkül. Ezzel a hisztériában szenvedő betegek tünetei javultak.
Sigmund Freud életrajzának másik legfontosabb eseménye 1899-ben volt, amikor az egyik legrelevánsabb műve megjelent: Az álmok értelmezése. Így elméleti és gyakorlati fegyelmet indít az emberi elme körül: pszichoanalízis.
1902-ben rendkívüli tanári címet és elismerést szerzett a pszichoanalízis megalkotójaként. A hisztéria kurátora hírnevet szerzett. Megkezdődtek a Pszichológiai Társaság heti ülései is, ahol értelmiségiek találkoztak, hogy ötleteket osszanak meg. Sigmund Freudot G. meghívta. Stanley Hall 1908-ban az Egyesült Államoknak azzal a céllal, hogy Freud konferencia-sorozatot ajánlott fel a pszichoanalízis terjesztésére.
Freud munkájával és műveivel hírnevet és sok követőt szerzett, akik később kialakultak a pszichoanalitikus mozgás. Freud elutasította azokat, akik nem értettek egyet az elméleteivel, rivalizálva ezzel a gondolkodás különböző iskoláit. Freud szokásai szerint módszeres és merev ember volt, szeretett 1 órakor enni, sétálni és meglátogatni a Művészeti Történeti Múzeumot.
Freud maxillobukális rákot kapott, ezért akár 33-szor is megoperálták. Ez a betegség hallási nehézségeket okozott és beszédkészségét. Azonban egész életében tovább dolgozott és írt.
Bécs katolikus város volt, ezért Freud szexualitással kapcsolatos elméletei hatalmas botrányt jelentettek. Azonban nem ez késztette távozására közvetlenül a második világháború előtt, hanem az a kevés biztonság, amelyet Bécs kínált a zsidók számára. Ekkor Freud, Marie Bonaparte jóvoltából meggyőződve, Angliába emigrált, Londonban telepedett le.
Sigmund Freud Londonban halt meg 1939. szeptember 23-án rák, amelyet 1923-ban diagnosztizáltak. Öröksége ma is él.
Anna Freud, lánya folytatta tanulmányait és elméleteit a gyermekpszichológiáról. Anna Freud elismert pszichoanalitikus volt, különösen a pszichológiai fejlődés területén.
Sigmund Freud ismert, mint a pszichoanalízis megalapítója, a pszichológia aktualitása.
Mi a pszichoanalízis
A pszichoanalízis a pszichológia áramlata, amely a következőkre épül: elméletek az emberi elméről. Ez az elmélet az elme modelljét és ezen a modellen alapuló terápiát kínál. A pszichoanalízis abból a gondolatból indul ki, hogy az elme nagy része öntudatlan, és folytatódik az identitás részeivel (Én, Én és Szuper-ego).
Jelenleg a pszichoanalízis nem része a tudományos pszichológia ágainak. Azóta széles körben cáfolták hiányzik a tudományos érvényesülés.
Freud pszichoanalitikus módszere
Sigmund Freud kifejlesztette a pszichoanalitikus módszert, amely a felszabadulás az elnyomottak elől hogy elmehessen a tudatba. Freud pszichoanalitikus módszerének fő eljárása a a szabad társulások módszere. Ez a módszer azon az elgondoláson alapszik, hogy a pszichés tevékenységet tudattalan és tudattalan impulzusok befolyásolják. Ez abból áll, hogy hagyjuk az elmét szabadon kóborolni, és elmagyarázzuk mindazt, ami eszméletre jut. A cél az, hogy tudatossá tegyék a kellemetlenséget okozó zavaró tudattalan tényeket.
Freud pszichoanalitikus módszerének másik eljárása a sikertelen cselekedetek tanulmányozása. Ez abból áll, hogy figyelembe veszik és értelmezik a sikertelen cselekedeteket, amelyek előre nem látható cselekmények, amelyek elkerülik a tudatos irányítást. A sikertelen cselekedetek például a beszéd, az olvasás vagy az írás hibái.
Egy másik eljárás az álomértelmezés. Freud szerint az álmok szimbolikusan feltárják az ösztön hajtóerejét, elfojtott vagy kielégítetlen öntudatlan vágyait.
Sigmund Freud népszerűsítette a tudatos és tudattalan fogalmakat, megértette az elmét tudatában mint aki tisztában van a gondolataival, míg az elme öntudatlana legnagyobb része az, ami mindent magában foglal, ami a tudat számára nem elérhető, például ösztönök, impulzusok vagy traumák. Van még a tudatalatti, amire képesek vagyunk emlékezni, vagyis mit tudatosíthatunk.
Freud elméletének kiindulópontja a pszichológiai tudattalan. Elmondása szerint a tudattalan elme tartalma motivációink eredete, motivációink, amelyeket hajlamosak vagyunk tagadni vagy ellenállni. Itt játszik szerepet az oktatás révén megszerzett cenzúra. A tudattalan ezen impulzusai és motivációi álruhában jelennek meg. A 3 erő (tudatos, tudattalan és cenzúra) dinamikus kapcsolatban áll egymással. A személyiség a köztük lévő kombinációtól függ.
Az id, az ego és a superego
Első, az It. Sigmund Freud számára az It a test és az idegrendszer, amelynek célja kielégíteni olyan igényeinket, mint az éhség, szomjúság, szex és a fájdalom elkerülése. A Ez a test szükségleteit motivációkká alakítja, Freud számára, a hajtások vagy vágyak. A szükségletből a vágyakká való átalakulást elsődleges folyamatnak nevezzük. Az id célja a öröm elv, vagyis a biológiai szükségletek kielégítésére. Freud számára a baba gyakorlatilag az. Az ösztönök és az elfojtottak alkotják, ezek befolyásolják a gondolkodást és a viselkedést. Ha például egy szükséglet nem teljesül, éhesek vagyunk, az egyre nagyobb figyelmet kezd vonzani. Ez lenne a tudatba törő vágy.
A második helyen Az I. Az én vagyok a tudatos rész. Ez a rész az Id-ből fakad, és a külvilág hatása alakítja. Az Én egy racionálisabb rész, amely úgy viselkedik közvetítő az id és a külvilág között. Lehetővé teszi az Id impulzusainak megállítását, és reagálni a környezet igényeire. Sigmund Freud szerint az Egót az valóságelv, amelynek célja, hogy az ember viselkedését a környezethez igazítsa. Az Ego eldönti, hogy kielégíti-e az Id impulzusait. Amikor az I nem elégíti ki az id impulzusait, elnyomás keletkezik.
Végül, a superego. A szuperegőt a szülők és más pedagógusok befolyásolják. Az erkölcsi szempont veszi figyelembe követelmények és szabványok az oktatás során internalizálták. A szuperego az erkölcsi lelkiismeret és annak funkció az impulzusok visszaszorítása amelyek nem felelnek meg az etikai elveknek.
Freud személyiségelmélete szerint a személyiség megfelel az egónak, és az id igényeiből és a szuperego elnyomásából fakad.
Védelmi mechanizmusok
A védekezési mechanizmusok Freud pszichoanalitikus elmélete szerint azok következetlen stratégiák hogy szolgálnak elkerülni, letagadni vagy eltorzítani szorongást keltő gondolatok Freud különféle védekezési mechanizmusokat javasolt, mint például: tagadás, elnyomás, reakcióképzés, regresszió, vetítés, racionalizálás, kompenzáció és szublimáció.
Freud elméletének mozgatórugói
A hajtóerők Freud elmélete szerint az Id szükségleteiből fakadó feszültségek, amelyek nyomást gyakorolnak a cselekvésre. Különítsen el két alapvető és ellentétes ösztönet:
- Eros, az életvezetés vagy a szerelmi ösztön. Ez a hajtás célja a túlélés garantálása, szakszervezetek létrehozása és az igények kielégítése. Keressen örömet és szerezzen kielégülést.
- Thanatos, halálhajtás vagy pusztító ösztön. Ez a hajtóerő képviseli a tudattalan vágyat a halál, a regresszió és a szétesés iránt.
Freud pszichoszexuális elmélete
Sigmund Freud szerint a nemi tényezők a meghatározóak. Tanulmányaival megállapította, hogy a szexuális jelentőségű. Emiatt a pszichoszexuális fejlődés Freud elméletének központi eleme.
Freud pszichoszexuális elmélete szerint az ösztönök pszichológiai energiát termelnek, amelyet libidónak nevez, és hogy ez a libidó 5 szakasz. Freud szakaszai a következők:
- Szóbeli szakasz. Születésétől az első évig az elégedettség középpontjában a száj áll. Az öröm szívással érhető el. Ha ennek a vágynak kevés vagy túl nagy a kielégülése, pszichológiai rögzülés következhet be, amely passzív, hiteles, éretlen és pesszimista tulajdonságokkal rendelkező személyiséget eredményezne.
- Anális szakasz. 18 hónaptól 3 évig örömet szerez a végbélnyílás. Az öröm a széklet kiűzésével és megtartásával érhető el. A szigorú WC-edzés önpusztító és önpusztító tulajdonságokkal befolyásolhatja a gyermek személyiségét.
- Fallikus szakasz. 3-6 év alatt kezdik felfedezni a nemi szerveket. Ebben a szakaszban a Ödipusz-komplexus és a Electra komplex. Ha a kielégülés nem elegendő, kialakulhatnak olyan személyiségjegyek, mint önzés, hiúság és félénkség.
- Késleltetési szakasz. 6 és 12 éves kor között elvész a szexualitás iránti érdeklődés, és megszilárdulnak a korábban kialakult személyiségjegyek.
- Nemi stádium. A pubertástól a felnőttkorig a szexuális érdeklődés az erogén zónában van.
Kutatásainak hatása és elméleteinek fontossága ma is érvényes. A következő cikkben részletesebb információkat talál a Freud pszichoszexuális fejlődésének szakaszai.
