▷ 3 példa szekvencia diagramra

A szekvencia diagram egy diagrammodell, amely az UML modellekben található (Unified Modeling Language), amely a szekvenciák elzárásán alapul egy rendszer interakciójában.

Mi az a sorozatdiagram és mire használható?

A szekvenciadiagram egy olyan diagramtípus, amely lehetővé teszi a vizualizálást hogy egy rendszer szereplői hogyan látják el az egyes funkciókat és az az a sorrend, amelyben a kölcsönhatások egy szisztematikus folyamat kibontakozásakor lépnek fel.

Mire jó a szekvenciadiagram? Hasznossága alapvetően azon alapul lehetővé teszik az egyes szerepek fejlődési sorrendjének egy sémával történő ábrázolását vagy tevékenység, mint az idő múlása a rendszer végrehajtása során.

ezt a diagramot

bármilyen rendszerhez illeszthető ahol a funkciók végrehajtásának sorrendjét kívánja ábrázolni, ideális az adminisztrációs rendszerek, termelési rendszerek, akár egyszerű folyamatok ábrázolására is, akár egy jelenlegi forgatókönyvből, akár a jövőbeli eseményekből.

Ehhez ez a diagram az a részletesebb leírás hogy a használati eset diagramok és a osztálydiagramok, keresztül a grafikus és logikai ábrázolás a függvények sorozatairól, még akkor is, ha azokat egyidejűleg hajtják végre.

A sorrenddiagramok szerkezetének lényeges elemei

Sorozatdiagram elkészítéséhez Elengedhetetlen a különböző elemek és szimbólumok azonosítása szerkezetének kialakítására használják, ezek a következők:

• Mentőkötél:

Úgy van ábrázolva, mint a villogó vonal ban ben portré irányt, a tetején egy téglalaphoz van rögzítve az interakcióban lévő objektum vagy szereplő leírásával.

• Aktiváló sáv:

Ezeket a sávokat a téglalap keskeny, amely átfedi az életvonalakat, és a hossza képviseli a tevékenység végrehajtási ideje, minél hosszabb a léc, annál tovább tart a szerep végrehajtása.

• Üzenetnyilak:

Egy életvonalakra mutató nyíl, amelyhez üzenetet csatolnak, amely az objektumok vagy szereplők között cserélődik, a nyíl elhelyezve a sáv tetején egy tevékenység kezdetét jelzi és elhelyezkedni a a sáv alja, a befejezést jelzi végrehajtásáról.

• Üzenet:

Alkotója a üzenet azközvetíteni szeretne az objektumok vagy szereplők között, vízszintes nyilak jelzik, és a következők lehetnek: szinkron és aszinkron.

A szinkron üzenet az, amelyben az üzenetet küldő személy várja meg a vevő válaszát és be az aszinkron üzenetne várja meg a választ vevőt a következő üzenet elküldéséhez vagy a feldolgozás folytatásához.

Ezenkívül az üzenet mellett egy leírás is szerepelhet “()” hogy az üzenet továbbításában egy megkülönböztető feltételt vagy minőséget képviseljen.

Lássuk ezen elemek és szimbólumok grafikus ábrázolását a következő képen:

Megjegyzendő, hogy a szekvenciadiagramok felépítésében a végrehajtási idő mindig függőlegesen van ábrázolvaés a folyamat sorrendjét vagy az üzenet tükröződik vízszintes módon.

Példák a szekvencia diagramokra

1.- Példa az ügyfélszolgálati szekvencia diagramra

Ennek a diagramnak a szemléltetésére sorrendben, referenciaként fogjuk használni az étterem ügyfélszolgálati rendszere, a folyamat során négy végrehajtót vettünk figyelembe, a megrendelőt, a pincért, a szakácsot és a pénztárost.

Ahogy a diagramon látható, minden sáv egy tevékenység végrehajtásának kezdetét és végét jelzi az egyes beavatkozó szereplők.

Ebben a példában az ügyfél az ételszolgáltatást a pincértől kéri, aki a rendelés teljesítése után eljuttatja azt a szakácshoz, hogy elkészítse a szolgáltatást.

Amíg a séf elkészíti az ételt, egyidejűleg a pincér a vendéget borral kínálja, miközben a szakács befejezi az elkészítést. az étel, melynek borát a vásárló visszautasítja, az étel elkészültekor a pincér szolgálja ki a vásárlót, aki az evés végén kifizeti a számlát pénztárgép.

Ebben a folyamatábrában két különböző, egyidejűleg végrehajtott tevékenységet emelhetünk ki közben két szereplő, a pincér és a séf, míg a séf elkészíti az ételt, a pincér bort kínál.

Azt azonban megfigyelhetjük az üzenetek többnyire mindig szinkronban vannak, mivel a legtöbb szisztematikus folyamatban egy szerep végrehajtásának folytonossága mások interakciójától vagy jóváhagyásától függ.

2.- Példa egy pénzfelvételi rendszer szekvenciadiagramjára

szekvencia diagramok, bár részletesen leírja egy folyamat sorrendjét, Kelet nem jelenti azt, hogy túl kellene tölteni információval, mert a túl sok részlet értelmezése zavarossá válhat.

Ebben az esetben példát mutatunk Sorozatdiagram segítségével a bankok által ATM-eken keresztül biztosított pénzfelvételi rendszer, ehhez lássuk a diagram alábbi grafikonját:

Ebből a példából megjegyezhetjük egy üzenet egy tevékenység végrehajtása során ugyanabba a sávba léphet be és távozhat, ahogyan a bank által ellátott két funkciót azonosító két sávban látható.

3.- Példa a szekvencia diagramra

Ezek a szekvenciadiagramok azon a képességükön alapulnak, hogy reprezentálják a tevékenységek végzésének sorrendjét, akkor is, ha egyidejűleg hajtódnak végre, valamint az üzenetek cseréje a végrehajtás során funkciókat.

Mindazonáltal, ha a tevékenységekben egy szerep vagy sorrend megváltozik, a sorrendi diagramot frissíteni kell, mert hiányozna a rendszerfolyamat valós forgatókönyvének ábrázolása.

Ebben az esetben a sorrenddiagramra kerül, hogy a könyvtári kölcsönzési szolgáltatás igénylésekor lezajló szisztematikus folyamatot ábrázolja.

Ahogy megfigyelhető, az életvonalat összekötő téglalapok nem feltétlenül jelképeznek egy személyt hogy végrehajtja, mert a reprezentálandó rendszertől függően szerepet tölthet be egy tárgy, gép vagy bármely más elem, amely a folyamat végrehajtójaként működik.