Folyamatosan szembesülünk új helyzetekkel vagy problémákkal. Néhány közülük triviális, míg mások döntő fontosságúak. Az emberek nagyon különböznek abban, hogy képesek megbirkózni az ilyen problémákkal. A problémamegoldás hasznos módszer több szituációs kihívás kezelésére.
A problémamegoldási folyamat két részből áll: a megoldások kidolgozása és a a második döntéshozatalra, amelyre a Pszichológia-Online-ban fogunk a legjobban összpontosítani. Azonban nem kerülhetjük el, hogy egy kis pontot tegyünk az elsőre. Ezután elmagyarázzuk 19 típusú döntés, jellemzőik és példák.
D’Zurilla és Goldfried meghatározza a hibaelhárítási technika mint viselkedési, megnyilvánuló vagy kognitív folyamat, amely a problémás helyzettel szemben:
- Számos potenciálisan hatékony válaszlehetőséget tesz elérhetővé.
- Növeli annak valószínűségét, hogy a leghatékonyabb választ találjuk a lehetséges alternatívák között.
Mindkét pszichológus fejleszti a hibaelhárítási technika, amelyben öt különböző fázist különböztetnek meg.
-
Problémaorientáció. Arra a szemléletre utal, amelyet az alany mutat be, amikor szembesül a helyzettel.
- A probléma megfogalmazása vagy meghatározása. A cél a probléma felmérése és reális cél meghatározása.
- Alternatívák generálása. Hozza létre a legtöbb alternatívát, hogy nagyobb valószínűséggel találjanak hatékony megoldásokat.
- Döntéshozatal. Később részletesen elmagyarázzuk.
- Az eredmények végrehajtása és ellenőrzése. A választott döntés gyakorlati megvalósítása, valamint annak értékelése, hogy a kapott eredmény a kívánt volt-e.
Ennek a szakasznak a célja: válassza azt az alternatívát vagy, egyes esetekben, megfelelőbb alternatívák a számunkra bemutatott helyzetért. Ehhez az érintett személynek:
- Értékelje a következményeket pozitív és negatív minden választott rövid, közép és hosszú távon.
- Becsülje meg a valószínűség mértékét az egyes alternatívák következményeinek bekövetkezése.
- Dobja el a kevésbé alkalmas alternatívákat vagy életképtelen, továbbra is a legéletképesebbek vagyunk a célok elérése érdekében, és körültekintőbbek vagyunk. Végül kiválasztjuk azokat, amelyek a legmegfelelőbbek.
E döntés meghozatalához az alanynak figyelembe kell vennie egy sor hasznos kritériumot, amelyek megkönnyítik választásukat:
- A konfliktus megoldása.
- Érzelmi jólét.
- Idő / erőfeszítés kapcsolat.
- Általános személyes és társadalmi jólét.
A személynek azt az alternatívát kell választania, amely maximalizálja a pozitív következményeket és minimalizálja a negatív következményeket.
A döntéseken belül különböző osztályozásokat fogunk találni, azonban véleményem szerint sokan azok összekapcsolva, így kötelező módon az egyik típusú döntés meghozatalakor más típusú jellemzőkkel rendelkezik döntéseket.
Globális módon osztályozzuk a döntéseket
1. Ütemezett döntések: azokról a rutinszerű döntésekről van szó, amelyeket az ütemtervünk rögzít, tehát már előre tudjuk, hogy meg kell hoznunk őket. Automatikusnak és azonnal hatásosnak tekintik őket. Például a mindennapi életben a reggeli kávéivás vagy a reggeli után a fogmosás.
2. Ütem nélküli döntések: spontán döntésekről van szó, amelyek a környezettel való napi interakció eredményeként jelennek meg. Nem tudjuk, hogy addig kell szednünk őket, amíg fel nem merülnek. Például a koronavírus esetében az országoknak teljesen új döntéseket kell hozniuk, mert korábban nem volt hasonló helyzet.
Osztályozás a döntések szintje szerint
3. Stratégiai döntések: Általában nagyon meghatározott üzleti területeken kell őket vállalni, mivel céljuk általában a szervezet szintjének javítása. Például, ha egy vállalat be akar egyesülni egy másikba, akkor ilyen döntéseket kell hoznia, és meg kell vizsgálnia, hogy az egyesülés előnyös-e számukra vagy sem.
4. Taktikai döntések: rutinszerű döntések, amelyeket gyakran megismételnek. Olyan üzleti területeken találjuk őket, mint például egy e-mail írása egy másik vállalatnak, vagy az alkalmazottak áthelyezése az egyik részből a másikba.
5. Operatív döntések: Életünk különböző területein alkalmazott eljárások és napi módszerek fejlesztésére, megváltoztatására vagy átállítására szolgálnak. Például, ha azt látjuk, hogy amikor nyolckor kelünk, elkésünk, akkor módosítjuk a döntésünket, és negyed órával korábban kelünk.
A döntések valószínűség szerinti osztályozása
6. Biztonsági döntések: ezek olyan döntések, amelyeket jó adag magabiztossággal hozunk meg, mert előre tudjuk, mi lehet az előrelátható eredmény.
7. Kockázati döntések- Nagy a valószínűsége annak, hogy az eredmény nagyon súlyos vagy katasztrofális lesz, ha rosszul választják. Például, ha akkor is döntünk a sávváltásról, amikor egy autó nagy sebességgel közeledik.
8. Bizonytalansági döntések: nincs valószínűség az eredmények előrejelzésére, amelyekre vonatkozóan teljesen ismeretlenek. Ezek azok, akik a legtöbbet rákényszerítik arra, akinek el kell viselnie őket, mert félve cselekszenek. A tőzsdén befektető emberek közül sokan ebbe a csoportba tartoznak, mert nem tudják biztosan, mi fog történni.
A döntések típusai idő szerint
9. Rövid távú döntések: az ilyen típusú döntések mindennapi életünk számos területéhez kapcsolódnak. Kevés kockázattal járnak, mivel általában nagyon rutinosak, például autóval járnak, vagy reggel gyalog járnak dolgozni. Az állásfoglalás azonnali lesz, és gyakorlatilag tisztában vagyunk az eredménnyel.
10. Hosszú távú döntések: némi tervezést igényelnek, mert a jövőhöz kapcsolódik. Figyelembe kell venni, hogy ez a fajta döntés nem a lehetséges jövőbeli döntésekre vonatkozik, hanem a jelenlegi döntés jövőbeli eredményeire. Például annak megválasztása, hogy melyik karrierbe akarunk lépni.
Osztályozás az alkalmazott gondolattípus szerint
11. Racionális döntések: az ilyen típusú döntések meghozatalához analitikus intelligenciánkat használjuk, mivel amit csinálunk, összeállítunk egy mentális listát az előnyökről és hátrányokról a döntéssel kapcsolatban, amelyet mérlegelnünk kell. Ezt a fajta döntést alkalmaznánk, ha házat szeretnénk vásárolni, és választanunk kellene, hogy városban vagy városban tesszük-e.
12. Érzelmi döntések: nagyon kéz a kézben jár a racionális döntésekkel, mert szinte mindegyikben nem tudjuk megakadályozni, hogy intuíciónk és hajlamunk még öntudatlanul is befolyásoljon bennünket. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az emberek a saját motivációink és vágyaink által befolyásolt döntéseket hoznak. A házvásárlás példájával folytatva nem tudjuk elkerülni ezt a hajlamunkat Például, ha közel állunk a faluban élő családhoz, az hatással van ránk a döntés során.
A döntések típusai az életkörök szerint
13. Munkaügyi döntések: kapcsolódnak-e egy munkához. Ezek a döntéstől eltekinthetnek a társaságnál való tartózkodás vagy a tartózkodás elmaradásától az emelés elfogadásáig.
14. Pénzügyi döntések: ezek egy konkrétabb területről szóló döntések, ahol az illetőnek dönteni kell befektetési, felszerelési és finanszírozási kérdésekről. Például egy csapat finanszírozást keres, és javaslatot tesz egy vállalatnak, hogy finanszírozza őket a nyilvánosság, az illető fejében A felelősnek választania kell, hogy finanszírozásának pozitív hatása lesz-e, vagy éppen ellenkezőleg, elveszíti gazdaságosan.
15. Szerelmi döntések: ezeket a legnehezebben felvehetőnek tekintik, mivel sokszor meg kell tenniük annak eldöntésében, hogy egész életünket meg akarjuk-e osztani egy másik személlyel.
16. Nehéz döntések: Az ilyen típusú döntésekkel nem a döntés nehézségére, mint olyanra hivatkozunk, hanem azokra a lehetséges következményekre, amelyeket az említett döntés hozhat számunkra. Általában azok a döntések, amelyekben a választandó alany nagy értékkel és jelentőséggel bír számunkra, mivel általában nagyon közvetlenül érint bennünket. Például a munkánk eredményeként egy másik országba történő átutalás elfogadása vagy nem
17. Családi döntések: a családunk minden tagja részt vesz bennük, ezért némi nehézségeik lesznek az ivással kapcsolatban. Ezekben a döntésekben figyelembe kell venni más emberek véleményét, ami növeli a nehézséget. Ismét hozhatnánk példát arra, hogy munka miatt másik országba költözik, de hozzá kell tenni, hogy annak a személynek, akinek költöznie kell, van partnere és gyermekei.
18. Hallgatói döntések: mindazokról a döntésekről szól, amelyeket egész tudományos életünk során meg kell hoznunk, függetlenül attól, hogy melyik tanulmányi ágtól szeretnénk folytatni, egészen a továbbtanulás akaratáig.
19. Személyes döntések: azok, akik szorosan kapcsolódnak az elvevő személyhez, mivel nagy jelentőségük van az illető életében. Példaként említhetnénk, hogy orvosi kezelést kell elfogadni vagy meg kell műteni.
Amint láthatja, bár 19 típusú döntés létezik, sok közülük összekapcsolódik, mert ha példának vesszük, akkor a választani kívánt karriert döntésnek vesszük. Ez egy:
- Hallgatói döntés
- Döntés racionális és érzelmi egyaránt
- Hosszú távú döntés
- Bizonytalansági döntés
