4 különbség az agy SZÜRKE és FEHÉR ANYAGA között

Az emberi idegrendszer, mint filogenetikai evolúciójának terméke, egy nagyon kifinomult rendszer, amely lehetővé tette számunkra, és lehetővé teszi számunkra, hogy kapcsolatba lépjünk a környezettel, alkalmazkodjunk hozzá és túléljünk. Fontos funkciók, mint például a légzés, a fiziológiai aktiválás veszély megjelenésekor, vagy többek között a kognitív funkciók (például a figyelem vagy az emlékezet) függ ettől.

A rendszer bonyolultsága azt jelenti, hogy a tudomány számára még mindig nagyon ismeretlen. Az idegrendszer a történelem során a tanulmány tárgya volt, és bár sok ilyen van a vele kapcsolatban megoldandó kérdések, van némi ismeretünk a működéséről és szerkezet.

Gondolkodott már azon, hogy néz ki egy agy belül? Ha belülről látnánk az agyat és / vagy a gerincvelőt, rájöhetnénk, hogy vannak olyan részek, amelyek fehér színűek, mások pedig szürkébb színűek. Tudod, miért? Olvassa tovább ezt a Pszichológia-Online cikket, amelyben elmondjuk különbség az agy szürke és fehér anyaga között.

Index

1. Idegsejtek
2. Mi a szürkeállomány
3. Mi a fehér anyag
4. Négy különbség a szürke és a fehér anyag között az agyban

Az idegrendszerben alapvetően kétféle sejtet találhatunk: a neuroglia sejteket és a neuronokat.

1. Neuroglia sejtek

A neuroglia sejtek oligodendrocitákból, asztrocitákból, ependymális sejtekből és a Központi idegrendszer. Ezek a cellák nem vesznek részt közvetlenül az információk feldolgozásában, de funkciójuk igen elengedhetetlen ennek megvalósulásához, mivel kiegészítő feladatokat látnak el és támogatják a idegsejtek.

2. Neuronok

A idegsejt egy idegsejt, amely az idegrendszer alapvető szerkezeti és funkcionális egységét képviseli, és amelynek funkció az információk fogadásából, integrálásából és továbbításából áll (Crossman, A. R. és Neary, D., 2007). A neuron a következőkből áll:

• Sejt test vagy soma, az idegsejt metabolikus központja, amely mind a magot, mind a citoplazmát tartalmazza.
• Hívásbővítmények axonok (amelyen keresztül az idegi impulzusok átkerülnek a szómából) és a dendritek (amelyeken keresztül az idegi impulzusok továbbjutnak a szómába).

Ebben a cikkben beszélünk az idegsejtek típusai, felépítése, részei és funkciói.

A szürkeállomány az az idegsejtek egy része, amelyben többnyire sejttestek vagy sómák találhatók. A szürkeállomány megfigyelhető például az agykéregben, a kisagykéregben és a gerincvelő egy részében.

A következő cikkben láthatja az agy részei és azok funkciói.

A fehérállomány az Amerikai Pszichiátriai Szövetség pszichológiai szótára szerint arra utal az idegrendszer része, amelynek idegrostjai mielinhüvelybe burkolódnak. Mi az a mielin? A mielin lipidekből és fehérjékből álló anyag, amely körülveszi az idegrostokat, és amelynek jellemzői a következők:

• A mielinizációs folyamat a terhesség második részében kezdődik és a születés után is folytatódik.
• A mielinációs folyamat a kognitív fejlődéshez kapcsolódik.
• Ugyanígy a demyelinizáció kóros folyamata olyan betegségeket is okozhat, mint például a sclerosis multiplex.
• A központi idegrendszer oligodendrocytái révén képződnek.
• A perifériás ideg mielinje Schwann sejtekből képződik.
• A bevonat növeli az akciós potenciálok vezetési sebességét, így az információk gyorsabban továbbíthatók.

Ban,-ben agyféltekék Háromféle mielinált idegrostot találunk, amelyek a fehér anyagot alkotják:

• Commissuralis rostok, például a corpus callosum, amelyek főleg mindkét féltekét összekötik.
• Társulási rostok, amelyek általában ugyanazon féltekén különböző kérgi régiókat kötnek össze.
• A kéreg és az agytörzs összekötő vetületi szálak.

Ezen a ponton már képes lesz megfigyelni bizonyos különbségeket mindkét anyagtípus között. Az alábbiakban azonban négy különbséget tárunk fel, amelyeket a szürkeállomány és a fehérállomány között tapasztalhatunk.

1. Fogalmazás

Az első és talán a legfontosabb különbség mindkét anyag összetételében található.

• Egyrészt a fehér anyag Főleg abból áll idegnyúlások (főleg axonok), melyeket mielinhüvely véd.
• Másrészt a szürkeállomány Főleg az alkotja idegtestek vagy szómák.

2. Myelinhüvely bevonat

A másik jelentős különbség a kettő között az, hogy:

• Míg a fehér anyag találtunk egy mielin bevonat a szálakon.
• Ez a bevonat nem található meg a szürke anyagban.

Ez a tény okozza a másik nagy különbséget: a színét. A fehérállomány éppen a megjelenő mielin mennyisége miatt kap színt.

3. Eloszlás a központi idegrendszerben

A kérge kisagy szürkeállományból áll. Belül fehéranyag által alkotott szürkeállomány tömegeket is találunk, amelyek az intracerebelláris magokat alkotják, például a fogazatmagot, amely a legnagyobb lenne.

Ugyanígy a agykérget Ez is abból áll szürkeállomány. Övé belül Főleg az alkotja fehér anyag, bár itt a szürkeállomány magjait olyan struktúrákban is megtaláljuk, mint például a thalamus, az alapmag vagy a striatum.

A gerincvelő fehér anyaggal körülvett „H” alakú szürkeállományt tartalmaz. Snell (2003) nyomán gyakorlati szinten megkülönböztethetjük, hogy a gerincvelőben azt találjuk:

• Szenzoros és motoros idegsejtek, amelyek a szürkeállományt alkotják.
• Emelkedő és csökkenő pályák, amelyek megfelelnek a fehér anyagnak.

4. Kapcsolódó funkciók

Egyszerűsítve főként a következőket kapcsolhatjuk össze:

• Azokból a régiókból, amelyekből áll szürkeállomány funkcióival információ feldolgozás.
• Amíg a csatlakozási funkciók kapcsolódnak azokhoz a részekhez, amelyekben megtaláljuk a fehér anyag.

Ez a cikk csupán tájékoztató jellegű, a Pszichológia-Online-ban nincs lehetőségünk diagnózis felállítására vagy kezelés ajánlására. Meghívjuk Önt, hogy forduljon pszichológushoz az Ön esetének kezelésére.

Ha további hasonló cikkeket szeretne olvasni Az agy szürke és fehér anyagának különbsége, javasoljuk, hogy adja meg a Neuropszichológia.

1. Crossman, A.R. és Neary, D. (2007). Neuroanatómia. Szöveg és atlasz színes. Barcelona: Elsevier Masson

• Crossman, A.R. és Neary, D. (2007). Neuroanatómia. Szöveg és atlasz színes. Barcelona: Elsevier Masson
• Snell, R. (2003). Klinikai neuroanatómia. Madrid: Szerkesztőség Médica Panamericana.