Valószínűségi mintavétel (mi ez, jellemzői, előnyei és hátrányai)

  • Jul 26, 2021
click fraud protection

Az valószínűségi mintavétel Olyan eszköz, amelynek célja annak meghatározása, hogy egy adott populáció melyik részét kell megvizsgálni a különbségek megállapítása érdekében. A mintának azt a populációt kell képviselnie, amelyben a vizsgálat lényeges tulajdonságai a legjobban reprodukálhatók.

A minta csak akkor lesz reprezentatív és hasznos, ha tükrözi a populáció hasonlóságait és különbségeit.

Hirdetések

Ebben a cikkben a következőket találja:

A valószínűségi mintavétel jellemzői

Az valószínűségi mintavétel jellemzi, hogy minden egyénnek azonos a valószínűsége annak, hogy részévé váljanak mintát, következésképpen minden lehetséges minta azonos valószínűséggel létezik kiválasztott.

Hirdetések

Valószínűségi mintavételről beszélünk, ha egy sor jellemző teljesül:

Ha meghatározható a lehetséges minták halmaza

Ez arra a tényre utal, hogy rendelkeznie kell egy mintavételi kerettel vagy mintavételi kerettel, amely nem más, mint az összes alkotó elem listája például a vizsgált univerzumba, ha a vizsgált univerzumunk egy bizonyos egyetem orvostanhallgatója, Rendelkeznie kell az összes elem listájával, vagyis az adott egyetem összes orvostanhallgatójával, és ez lenne a keretünk minta.

Hirdetések

A kiválasztás ismert valószínűsége P (s)

Ez azt jelenti, hogy mintavételi keretünk minden elemének ugyanaz a valószínűsége, hogy megválasztják.

A nullánál nagyobb valószínűség

Valószínűségi mintavételi teszten belül a kiválasztási folyamat garantálja, hogy minden elem nagyobb, mint nulla valószínűséggel szerepeljen a mintában.

Hirdetések

Véletlenszerű mechanizmus

A véletlenszerű mechanizmus biztosítja, hogy minden minta azonos valószínűséggel kerüljön megválasztásra. Erre nagyobb tulajdonsággal mondhatjuk, mint a valószínűségi mintavétel Ez a módszer annak a kiadványnak a kellően reprezentatív mintájának kiválasztására, amelynek információi lehetővé teszik a populáció tulajdonságainak és jellemzőinek megállapítását.

Ez az eljárás nem hasznos, ha a populáció nagyon nagy.

Hirdetések

A valószínűségi mintavétel előnyei

  • Az valószínűségi mintavétel egyszerű és könnyen érthető.
  • Kerülje a népszámlálást.
  • Az intézkedések és a szórások gyors kiszámítása.
  • Vannak szoftvercsomagok az adatok elemzésére.

A valószínűségi mintavétel hátrányai

  • Előzetesen szükséges, hogy rendelkezzen a teljes népesség teljes listájával.
  • Van egy hibahatár.
  • Ha kis mintákkal dolgozunk, akkor lehetséges, hogy a teljes populáció nincs megfelelően képviselve, ezért egy teljes mintát kell kezelni.

Például, amikor golyókat távolítanak el egy dobból, a populáció egyedeit 1-től N-ig számozzák, N golyót húznak a dobból, és ezek az egyének lesznek a minta. Mindenki egyenlő eséllyel választja meg.

Szisztematikus véletlenszerű mintavétel

A valószínűségi mintavétel Kiemelhetjük a szisztematikus véletlenszerű mintavételt, ez egy szisztematikus mintavételi technika A kutatók gyakran részesítik előnyben, mert egyszerűen elvégezhető, és sokakban optimális eredményeket ér el feltételeket

A szisztematikus véletlenszerű mintavétel során a kutató véletlenszerűen választja ki az első darabot vagy témát egy populáción belül a kutató ezután kiválasztja az n. tantárgyat a lista.

Ez a fajta eljárás nagyon egyszerű és manuálisan is elvégezhető. A jellemzők valószínűleg nem ismétlődnek meg minden n-edik alanynál, így az eredmények a teljes populációt reprezentatívak.

Például a kutatónak összesen hatvan személye van, és tizenkét alanyra van szüksége. Először a második kezdő számot választja és az ötödik intervallummal folytatja, majd A mintád tagjai lennének kettő, hét, tizenkettő, tizenhét, huszonkettő, huszonhét, harminckettő, harminchét, negyvenkettő, negyvenhét, ötvenkettő és ötven és hét.

A valószínűségi mintavétel típusai

2 különböző típusú valószínűségi mintavételt részletezünk:

Rétegelt mintavétel

A rétegzett mintavétel a valószínűségi mintavétel másik típusa, amelyben a kutató elválasztja az egészet különböző alcsoportokba vagy rétegekbe tartozó populáció, majd véletlenszerűen kiválasztja a különböző alanyokat rétegek.

A rétegzett véletlenszerű mintavétel során használt leggyakoribb rétegek az életkor, a nem, a társadalmi-gazdasági helyzet, a vallás, az állampolgárság és az elért tanulmányok szintje, például: Tegyük fel, hogy három rétegünk van, mindegyikből 32 alany, öt és harminckettedik mintadarabot használunk, majd véletlenszerűen tesztelünk öt alanyot minden rétegből illetőleg.

A cél az, hogy a kapott népesség kisebb, és így specifikusabb legyen.

Csoportos mintavétel

Ennek a mintavételnek a végrehajtásához a kutató bizonyos lépéseket követve összegyűjti a népesség mintáját. Az első dolog az, hogy különféle csoportokat különítsünk el, és véletlenszerű mintavétellel külön-külön válasszuk ki az alanyokat az egyes csoportokból.

A klaszter mintavételnél a kutató dönthet úgy is, hogy a teljes fürtöt és nem csak egy részhalmazot foglal magában Például, ha fontolóra veszi egy ország elsőéves egyetemistáinak felmérését, interjút kell készítenie kilencvenhat egyetemi hallgató, tekintettel a rétegzett mintához való hozzáférés lehetetlenségére, két konglomerátum mintája nyolc hallgató.

Megállapíthatjuk, hogy a valószínűségi mintavétel egy statisztikai eszköz, amely lehetőséget ad számunkra vetületeket készíteni egy populáción belül anélkül, hogy teljes népesség adatait kellene felhasználni. Ily módon elmenthetünk néhány adatot, de nagyon nagy körzetben történő felhasználáskor körültekintően kell eljárni, mivel arányos hibahatár van.

instagram viewer